Szupervízió
A szupervízió az egyén, a szakmaiság és a szervezet kontextusában értelmezhető és működő tanácsadási forma. A „szakmai, vagy hivatás személyiség” fejlesztése egyénileg változik attól függően, hogy az adott, munkáját végző ember milyen tudással, tapasztalattal, kompetenciával rendelkezik, vagy nem rendelkezik.
A szaktudáson túl vannak bizonyos képességei, készségei, ismeretei, jártassága, de lehetnek hiányosságai is, amelyek leginkább a szociális kompetenciák, az együttműködésre való képesség terén jelentkezhetnek.
Vannak olyan hivatások, ahol a személyiségünket munkaeszközként használjuk, beleértve az enyémet is, ezért az karbantartást, gondozást, fejlesztést igényel.
A szociális és gyógyító szférában, az oktatásban, a tanácsadásban, az emberi erőforrással foglalkozó szakmákban már jól ismert módszer a szupervízió, de ezeken túl még sok-sok munkakörben lehet használni, mert a munkavállalók személyiségünk egészét latba vetve kell, hogy helytálljanak. Egy komplex feladat elvégzéséhez nem elég csupán a szakmai tudás.
Sokféle tanácsadási, fejlesztő módszer létezik a kompetenciák fejlesztésére, és mindegyikre szükség van, mert sokféle szemszögből kell és lehet látni a fejlesztés irányait (tréning, coaching, továbbképzések stb.).
A szupervízió egy olyan folyamat jellegű tanácsadási forma, amely a reflexió, önreflexió elsajátításával és használatával, a tapasztalati tanulás révén tárja fel azokat a területeket, amelyekben szükség van a személyiség gondozására, tehermentesítésére, fejlesztésére ahhoz, hogy a munkáját végző ember alkalmassá váljon a mind nagyobb kihívást jelentő változásokhoz való alkalmazkodáshoz, és szakmai jóllétének erősítéséhez.
Ezek nélkül ez a kreatív, megújulni képes erőforrás kimerül és sem szakmailag, sem emberileg nem tudja betölteni küldetését. Ez sem a munkát végzőnek, sem a munkaadónak nem jó.
A szupervízió folyamata során a szupervizor egy olyan biztonságos, ítélkezésmentes tanulási és reflexiós teret nyújt a szupervízióban résztvevők számára, amelyben a résztvevők önreflektív módon fejleszthetik képességeiket. Ezáltal, a munkából adódó mentális, pszichés terhek csökkennek, a kiégés megelőzhető, a szakmai jóllét erősödésével a munkahely is egy megtartó erővel bírhat, csökkenhet a fluktuáció, a dolgozók/vezetők szociális és egyéb kompetenciái is fejlődhetnek.
Fejlődés területei
Álljon itt néhány életterület a munkavégzés során, ahol a szupervízió segíthet:
- Érzelmileg megterhelő helyzetekben való működésmódok megtanulása.
- Határok kijelölése, (pl. kompetenciahatárok) határtartási nehézségek kezelése.
- Jobb energia-szint elérése.
- Személyes különbözőségekre való odafigyelés, ezek előnyeinek használata, hátrányainak mérséklése.
- Konfliktusok felismerése, megfogalmazása, kimondása, meg, – illetve feloldása.
- Háttérben rejlő ellentétek, háttérben ható erők felismerése, megértése, és a kezelésükhöz szükséges új utak keresése, kipróbálása.
- Rendszerszemléletű gondolkodás elsajátítása.
- Nézőpont váltási képesség megtanulása.
- Együttműködési kultúra erősítése.
- Személyes hatékonyság növelése.
- Egyenrangú emberi kapcsolatok megteremtése, fenntartása.
- Tisztább kommunikáció működtetése.
- Kölcsönös figyelem kialakítása.
- Problémák szőnyeg alá söprése helyetti szembenézés.
- Személyes felelősség vállalása.
- Nyílt visszajelzések adása és fogadása.
- Rögzült gondolkodási és kapcsolati sémákon való változtatás.
- Személyes fejlődés szükségességének belátása és felvállalása.
- Tapasztalati tanulás, tanulni is tanít.
- Reflektív működéssel növekszik a kreativitás és a problémamegoldó képesség.
- Munkavállalói jóllét, öngondoskodási igény kifejlődése.
- Kiégés megelőzés.
A szupervízió formái
A szupervíziót lehet egyéni, csoportos és teamszupervíziós formában művelni.
Attól függően, hogy egy munkaterületen milyen témák merültek fel, lehet szervezeti, szakmai -önismereti, csoportdinamikai és esetfókuszú a folyamat.
Hogy kinek, kiknek szól, aszerint lehet vezetőknek, munkatársaknak, együtt dolgozó csapatoknak szóló, és lehet tanszupervízió is, amikor egy szakma elsajátításának gyakorlati részét kíséri.
A szupervízió nem konkrét feladatok megoldására irányul, nem konkrét képességeket fejleszt, mint pl. a tréningek, hanem a személyiség egészét veszi górcső alá szervezeti kontextusba ágyazva, és a szakma sajátosságait, elvárásait figyelembe véve gondozza és fejleszti azt. A szupervízió tanulni is tanít. Másfajta gondolkodásra, szemléletre, viszonyulásra.
Minden együttműködésben azt is tanulnunk kell, hogy minden embernek van egy szubjektív igazsága, és a szupervíziós folyamatban nekünk az is a feladatunk, hogy ezeket az „igazságokat” közös tető alá hozzuk úgy, hogy a különbözőségeket előnnyé kovácsolva a csapat egyre jobban működjön.
Kívánok mindenkinek egyéni és közös fejlődést, és a reflexió és önreflexió gyakorlása révén történő kreatív megoldásokat a munkahelyi, hivatásbeli kihívásokban!
