Önismeret, személyiségfejlesztés

Mélyen hiszek abban, hogy az önreflexió, az önismeret, az önuralom, a tudatosság és a szociális kompetenciák fejlesztése lesz a kiút az emberi szenvedésből.

Ez a téma már évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget.

Nyugati civilizációnk szellemi alapjai nagyobbrészt az ókori görög kultúra bölcsőjéből származnak, de manapság már a keleti és más ősi filozófiai tanítások is egyre nagyobb arányban vesznek részt életünk formálásában. Nagynevű elődeink sokat tudtak az emberről, fizikai, lelki és szellemi értelemben egyaránt. Többet, mint gondolnánk. Ezekhez a gyökerekhez nyúltak vissza többek között az orvoslás, a vallások, a tudományos világ, és a pszichológia nagyjai is.

A görög bölcsek azt tartották, hogy ugyanazok a törvényszerűségek uralják az élőlényeket, -köztük az embert – mint a világegyetemet. (mikrokozmosz-makrokozmosz).

Ezt üzeni a Delfoi Jósda felirata: „Gnóthi Szeauton!” eredeti jelentésében „Ismerd meg önmagad és megismered a világot és az isteneket! Ismerd meg a világot és az isteneket és megismered Önmagad!”

Az önismeret tehát, egy mindig aktuális lehetőség az igazi, tartós és mély változásra. Ennek fontos része az ember érzelmi és mentális fejlődése.

Az önismeret és a személyiségfejlesztés során az érzelmekkel való munka, az elme lehetőségeinek kiaknázása, a maradandó tudás megszerzése és annak gyakorlati használata, hosszútávú perspektívát ad a méltó emberi élet megteremtéséhez.

Szociális kompetenciák

A belső munka segít sokféle képességet kifejleszteni, és külső segítséget is igényel egyben.

Milyen képességekre gondolok?

  • Érzelmekkel való bánásmód,
  • konfliktusok felismerése, kezelése,
  • spontaneitás,
  • nézőpont váltási képesség,
  • elfogadás,
  • öröm,
  • boldogság,
  • partnerség,
  • hála,

 

  • értő és hatékony kommunikáció,
  • pro-aktivitás,
  • lényeglátás,
  • empátia,
  • belátás,
  • pozitív és támogató gondolkodás és viszonyulás önmagunk és mások felé,
  • bizalom, önbizalom, önértékelés, magabiztosság,
  • asszertivitás,
  • kreativitás,
  • rendszerszemléletű gondolkodás,
  • megértés,
  • megbocsájtás,
  • reflexió, önreflexió,
  • ítélkezésmentesség,

Biztosan van még egynéhány képesség, amely a méltó emberi élethez és az egymással való együttműködéshez szükséges.

Ezeket a képességeket nem is olyan egyszerű elsajátítani.

Ha a szívemre teszem a kezem, akkor be kell látnom, hogy önismereti utam kezdetén elég kevéssel rendelkeztem.

A hálára, az örömre, a boldogságra nem is tudtam képességként tekinteni.

Mióta megtanultam mindhármat külső körülmények híján is átélni, mélyen hiszem, hogy örülni, hálásnak és boldognak lenni tudni is, elsajátítható képességek.

Ehhez azonban nélkülözhetetlen volt nézőpontot váltani, amely szintén egy tanulható képesség.

„A problémákat nem lehet azzal a tudatszinttel megoldani, amivel létrehoztuk őket.” – Albert Einstein

Ha ezt az idézetet az élet minden területére alkalmaznánk – többek között a gyógyításban és a tanításban is -, lehet, hogy egészségesebb, okosabb, kompetensebb és autonómabb emberként élhetnénk, békében egymással.

A belső munka bátorságot igényel tőlünk, mert sebezhetővé és kiszolgáltatottá válhatunk, amikor szembe nézünk árnyékainkkal.

Ezért ehhez a folyamathoz szakmailag és emberileg is hiteles és tapasztalt, biztonságos, ítélkezésmentes tanulási környezetet, reflexiós teret, objektív rálátást segítő szakemberre van szükségünk, aki egy olyan „interaktív tükröt” tart nekünk, amelyben felvállalhatjuk hiányosságainkat, hogy aztán átalakítsuk őket értékes tapasztalatokká.

Képessé kell válni, belátni, ha valamit nem „jól” csinálunk, kell empátia ahhoz, hogy átérezzük azt, amit a viselkedésünkkel okozunk másoknak, lelki erő, objektív rálátás, tudatosítás, kitartás és még más képességek is kellenek ahhoz, hogy átalakítsuk nem tudatos destruktív mintáinkat.

Csak a belső motivációból fakadó tudatos és mindenki számára előre vivő változtatás hoz igazi és tartós fejlődést.

Úgy gondolom, hogy minden tanulható. Minden képesség fejleszthető, és azon képességek, amelyeket az iskolában nem tanítanak, a családban pedig vagy nem ismertek, vagy nem tartják fontosnak őket, ámde az életrevalósághoz, az együttéléshez feltétlenül szükségesek, igenis elsajátíthatók, ha energiát szentelünk nekik.

 „Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.” – Seneca

Önismereti, személyiségfejlesztő módszereim mind egyénileg, mind csoportban elérhetőek.

Nézzünk bele egymás tükreibe és lássuk meg azokat az üzeneteket benne, amelyek rajtunk és embertársainkon keresztül jobbá tehetnek minket és világunkat!

A világ csak akkor tud változni, ha benne az egyes ember maradandó fejlődést képes elérni, a szakmai és lexikális tudása mellett, emberi képességeit is fejleszti.

Ehhez a belső utazáshoz, lelki – szellemi kalandhoz és tanuláshoz kívánok mindenkinek nyitottságot, bátorságot és kitartást!